Az állkapocsízületről és az azzal foglalkozó gnatológiáról sokszor addig nincs is tudomással az átlag ember, amíg valamilyen problémája nem lesz az állkapcsával és/vagy rágóizmaival.
Az egyik ilyen nagyon gyakori panasz a kattogó, recsegő vagy épp ropogó állkapocsízület.
A probléma megértéséhez először ismernünk kell, hogy hogyan is épül fel anatómiailag az állkapocsízület. Az állkapocs ( azaz az alsó állcsont vagy latinul a mandibula) a fülünk elött elhelyezkedő kétoldali állkapocsízület révén kapcsolódik a koponyához.
Az állkapocs ( vagy alsó állcsont ) mozgatását a kétoldali állkapocsízület együttesen végzi a rágóizomzat segítségével. Az ízületben a 2 csont között (koponya és állkapocscsont) – hasonlóan más ízületünkhöz – egy strapabíró porckorong helyezkedik el, amely a környező rágóizmokkal és ízületiszalagokkal kapcsolatban van.
Mi történik kattogáskor?
Szájnyitás során a porckorong feladata, hogy a két csontfelszín ( koponya és az állkapocs fejecs) közötti eltérést kiegyenlítse és rajta keresztül szépen előre lefele irányú csúszással mozogjon az állkapocs ( nyitás – csukás).
A kattogás akkor jön létre ha a porckorong kissé előrébb helyezkedik el az ízületben. Nyitás során kattogó hang kíséretében ugrik a helyére, majd zárás során ismét előre felé kimozdul (ilyenkor is kattanhat, de nem feltétlen).
Ez a folyamat minden egyes nyitás-zárás alkalmával ismétlődik, egyéntől függően lehet hangosabb vagy halkabb hangjelenség. Sok esetben az állkapocs mozgás kitérését is észre vehetjük, mintha ugrana egyet az állkapocs.
Orvosi diagnózis: reverzibilis discus dislocatio
(Reverzibilis, azaz a porckorong visszatér az eredeti helyére)
Akkor ez egy betegség?
Önmagában NEM. Jelenleg a nemzetközi ajánlások a kattogást önmagában nem tekintik megbetegedésnek. Ez az állkapocsízület olyan állapota, amikor a normálistól eltér a működése. ( Érintheti csak az egyik oldalt, vagy mindkét oldali ízületet is)
Megjegyzés: Ha más ízületünk (pl. térd, ujjak) is gyakran ropog valószínűsíthető, hogy az ízületek anatómiája áll a háttérben.
Mi miatt alakulhat ki?
Kialakulásának hátterében sok tényező szerepelhet:
- anatómiai felépítés
- külső sérülések ( kisebb vagy nagyobb ízületet ért ütések, esések)
- rossz szokások ( pl. fogszorítás, fogcsikorgatás, gyakori rágózás)
- fogazati problémák (harapási rendellenességek)
Miért kell rá mégis odafigyelni?
Van aki évtizedeken keresztül éli életét a kattogó állkapcsával és semmi más gondja baja nincs. Ez a szerencsésebb eset. Sajnos számos esetben, amikor több problémát okozó tényező is jelen van (pl. rossz szokás, rossz harapás) az ízület állapota romolhat, fájdalom alakulhat ki akár tartósan is. Állapotromlásnak az eredményeként megszűnhet a hangos kattogás, de ez ebben az esetben nem gyógyulást jelent, hanem a porckorong kizáródását az ízületből. Azért fontos az orvosi vizsgálat, hogy ezt a folyamatot felismerje és időben beavatkozzon megelőzve a tartósabb károsodását az ízületnek.
A kattogó állkapocs jellegzetes tünete lehet az állkapocsízületi diszfunkciónak, de ezt a betegséget általában több más tünet is kíséri, pl.: valamilyen fájdalom a fej- nyak területen, illetve valamilyen korlátozottsága a rágómozgásoknak ( pl. szájnyitási nehezítettség, szájzár, kiakadt állkapocs)
Az állkapocsízületi diszfunkció
Az állkapocsízületi diszfunkcióról mint betegségről, aminek egyik tünete az ízületi hangjelenség (kattogás, recsegés, ropogás) több probléma együttes előfordulása esetén beszélhetünk.
Ezek a tünetek:
- kattogó, ropogó, recsegő hangjelenségek a fül elött elhelyezkedő állkapocsízületből
- szájnyitási és / vagy szájzárási nehezítettség
- fül tájéki fájdalom
- rágáskor fellépő problémák
- rágóizomzat fájdalma
- fejfájás
- fej – nyak területére sugárzó fájdalom
Ha fájdalmat tapasztalunk, érdemes szakemberhez fordulni, hogy megállapítsa a kiváltó okokat és kezeléssel segíthesse visszaállítani a normális, zavartalan működését ennek a csodálatos szervnek.