Tények és tévhitek a fogzás, fogelőtörés folyamatáról és az azt kísérő fogzási fájdalomról az aktuális szakirodalmi ajánlásokkal. Hasznos információk szülőtársaimnak.
7 hónapos kisfiam egy ideje már mindent rágcsál, ömlik a nyála, ezzel pedig elérkezett az első tejfogak kibújásának az ideje. Eddig a rendelőben a kis páciensek szüleit objektíven tudtam felvilágosítani a fogzás folyamatáról, most viszont én is belekerültem a fogzás körüli tünetek bizonytalan misztikumába, amikor minden probléma forrásaként azokat az eltörő tejfogakat gyanúsítjuk. Most összefoglaltam nektek a fogzás folyamatát az aktuális szakirodalom szerint.
Megjegyzem: ezek a tudományos tények. Anyaként már sokkal árnyaltabb a dolog, főleg ami a 8 napos időablakra vonatkozik ( lásd lentebb ). A lényeg, hogy a fogzás egy folyamat és nem egy betegség amin a babánkkal együtt keresztül megyünk, hol könnyebben hol nehezebben. De a hátterét ismerni a folyamatoknak mindig hasznos.
A fogak fejlődése már magzati korban megkezdődik, amikor is az állcsontokban megjelennek a fogcsírák. Ezekből a fogkezdeményekből fejlődnek ki elsőkörben a tejfogak, majd később pedig a maradó fogak. Nekem szerencsém volt az ultrahangos felvételen megfigyelni ezeket a csírakezdeményeket, fogorvosként ezt igazán izgalmas volt látni ☺
A fogzás nem más mint a fogak áttörése a csonton és az ínyen, vagyis a szájüregben való megjelenése. A fogak előbújása gyermekenként eltérő korban indul meg, általában 6-9 hónapos korban. Mind a 20 tejfog kb. 3 éves korra jelenik meg a szájban. A tejfog gyökereinek fejlődése még ezután is folytatódik kb. 3-5 évig.
Érdekesség: Előfordulhat, hogy az újszülött foggal érkezik a világra. Ez általában egy fogszerű képződmény, amely nem a rendes tejfogazat része, így inkább eltávolítják, nehogy megzavarja a szoptatást, vagy esetleg lenyelje a baba. Ritkább esetben ez a fogacska a rendes tejfogazat része, ilyenkor ha lehet jobb megtartani a későbbi növekedésbeli eltérések esélyének a csökkentésére, azonban ilyenkor is ha zavarja a szoptatást el kell távolítani.
A fogak előtörésére általánosan jellemző:
- az alsó metszők jelennek meg elsőként
- gyakran párosával bújnak elő
- fiúknál később kezdődik mint a lányoknál
- a fogzást kísérő jelek és tünetek megjelenése változatos
- a tejfogak fehérebbek és kisebbek mint a maradó fogak
Az tejfog áttörést megelőző/ kísérő tünetek
- fájdalom
- fokozott nyáltermelés
- rossz általános közérzet (nyűgösség, sírás)
- alvászavar
- gyulladás
- kiütés az ajkak körül ( nyálfolyás miatt)
- fokozott rágási kényszer
- gyomorpanaszok, hasmenés (nyáltermelés miatt)
- étvágytalanság
Rossz közérzet, nyűgösség és fájdalmak a fogzás miatt
6-12 hónapos gyerkőcök többsége fogékony mindenféle betegségre, ami hasonló panaszokat okozhatnak. Nekem nagyon gyakran van olyan érzésem, hogy hajlamosak vagyunk megnyugtatásképp sok mindent a fogzásra fogni, ha nyügösségről van szó. Sajnos a babánk nem tudja megmondani, hogy most a fronthatást érzi, vagy épp elkapott valami kis betegséget, vagy épp szeparációs szorongása van, vagy épp a foga jön. Az biztos, hogy ha egy betegség és a fogzás egyszerre van jelen az tovább rontja a gyermek fogzási tüneteit.
Ellentmondásos eredmények születtek a láz, hőemelkedés témakörében végzett vizsgálatok során, miszerint nem találtak közvetlen kapcsolatot a fogzás és a testhőmérséklet emelkedése között, mint kísérő tünet, ennek ellenére a közhiedelemben ezt is a fogzás számlájára írják.
De meddig is tarthat valójában a fogzás miatti rossz közérzet és nyűgösség?
A fogelőtörésre a szakirodalomban meghatároztak egy 8 napos időablakot, amely a fog kibújása előtt 4 nappal kezdődik, és a kibújást követő 3 napig tart. A fogzáshoz társított fájdalom jellemzően sajgó, tompa fájdalom, amely a négy nap során fokozódik, az ínyáttöréskor elérve csúcspontját, majd gyorsan enyhül, hacsak nem alakul ki a fog környékén elhúzódó ínygyulladás.
Módszerek a fogzási fájdalmak enyhítésére
A fogelőtörés nem egy betegség, amit gyógyítani kell, durva hasonlattal élve olyan mint a születés, kellemetlen de a fájdalom természetes velejárója.
Szülőként teljesen természetes, hogy képesek vagyunk minden trükköt, praktikát, népi hagyományt bevetni, hogy apró csemeténknek a lehető legkevesebb fájdalmat élje át ebben az időszakban is. Korábban számos olyan módszert is alkalmaztak, amelyekről ma már tudjuk hogy inkább káros a babára nézve sem mint hasznos, ilyen pl. ínyleválasztása, nyugtatószerek adása. Napjainkban hasonlóan kezd kikopni a használatból a fogzást enyhítő borostyán nyakláncok viseltetése, amelyről már jelent meg több figyelemfelkeltő cikk a fulladásveszélyéről.
Nézzük milyen lehetőségek vannak:
Nem gyógyszeres kezelések:
- hűtött rágókák, cumi
- íny dörzsölése tiszta ujjal, vagy hideg textil pelenka segítségével (szülő végzi)
- kiflicsücsök, alma, répa rágcsálása (nagyobb gyerekeknél)
A rágókákat ne fagyasztott állapotban adjuk a gyermeknek, hanem picit várjunk vele szobahőmérsékleten. A szilárd gumis rágókák előnyösebbek mint a folyadékkal töltött változatok, hisz nincs esély a szivárgásra. Segítség lehet a rágóka ruhára csiptetése, figyelve arra, hogy a nyakra ne tekeredhessen.
Amennyiben a gyerek cumit használ, úgy abból is lehet hűtőt rágókát előállítani olymódon, hogy kiszúrjuk a gumit és a belső részébe vizet vagy gyümölcs pürét töltve lefagyasztjuk.
Gyógyszeres kezelések:
- fogzási kenőcsök, gélek
- fájdalomcsillapítók
Legelterjedtebb gyógyszeres készítmények a helyileg alkalmazandó fogzáskönnyítő gélek, mint pl. a lidocain tartalmú Dentinox gél, hialuronsav tartalmú Anaftin baby, a kamilla és más gyógynövény alapú Osa, Bedegel, Frezyderm fogínygélek stb. E területen is széles a termékpaletta. Ezeket a géleket naponta 2-3 alkalommal kell az érintett ínyterületre dörzsölni. Lenyelés esetén sem okoznak problémát.
Hasonlóképp lehet választani a homeopátiás készítmények sorából is pl. Osanit gyöngyök, Dologel -gél, Viburcol – kúp. Utóbbi termékek használatát személy szerint nem javaslom, a homeopátiás készítmények hatásosságát tudományos bizonyítékokkal nem tudják alátámasztani, részemről felesleges pénzköltés.
A fájdalomcsillapítók mint pl. a paracetamol-tartalmú Panadol szirup adása általánosan elterjedt láz és fájdalomcsillapításra. Ilyenkor felmerülhet a gyanú hogy a fogzás mellett egyéb betegség is rontja a gyermekünk általános állapotát és indokolttá teheti a gyógyszer adását. Ebben az esetben, ha több napig elhúzódik a panasz akár gyermekorvosi konzultáció is indokolt lehet. Ibuprofen tartalmú készítmények adása nem javasolt ilyen korú gyermekeknél.
Amennyiben valamilyen gyógyszeres készítmény vásárlása mellett döntünk fontos hogy mindig olvassuk el a készítmény betegtájékoztatóját és tartsuk be az abban foglaltakat!
Nem javasolt: cumi mézbe mártása, cukros teával teli cumisüveg folyamatos szopogatása (éjjel is) Ezek mind fogszuvasodást okozhatnak.
Remélem hasznosnak találtad az összefoglalómat, a későbbiekben a szájápolási szokások elemezgetésével folytatom a témát.
1, M Memarpour: Signs and symptoms associated with primary tooth eruption: a clinical trial of nonpharmacological remedies BMC Oral Health. 2015; 15: 88. 2, Wake M, Hesketh K : Teething symptoms: cross sectional survey of five groups of child health professionals. BMJ. 2002;325(7368):814 3, Wake M, Hesketh K, Lucas J: Teething and tooth eruption in infants: A cohort study. Pediatrics. 2000;106(6):1374 4, 3. Markman L. Teething: facts and fiction. Pediatr Rev. 2009;30:59–64. doi: 10.1542/pir.30-8-e59. 5, Taillefer A, Casasoprana A, Cascarigny F, Claudet I. Infants wearing teething necklaces. Arch Pediatr. 2012;19:1058–1064. doi: 10.1016/j.arcped.2012.07.003. további felhasznált irodalmi forrás: www.uptodate.com